A United Consult tulajdonosi csapatának tagja, Gaál Roland és barátja, egyben afrikai túratársa, Balogh Ádám esetében egyáltalán nem volt újkeletű és nem minden előzmény nélküli a rallyn való részvétel ötlete. Több mint tíz évvel ezelőtt már terepjárókkal, quadokkal és krosszmotorokkal felszerelkezve nekiindultak Afrikának, igaz, akkor csak a tunéziai homoksivatagokig jutottak. Már ott eldöntötték, hogy előbb-utóbb komolyabb túrába is belevágnak, ez lett végül a 2020-as Budapest–Bamako.
Roland és Ádám elárulta, hogy a nevezési határidő után sikerült csak regisztrálniuk a rallyra, ezt követően pedig rögtön elkezdődött a felkészülés. Utóbbi elsősorban az Afrikába szánt adományok és persze az autó beszerzését jelentette. A szépen – mások mellett a United Consult logójával – felmatricázott, eredetileg egyébként már bontásra ítélt Range Rovert kalandos körülmények között, szinte az utolsó órákban sikerült felkészíteni a versenyre; a rajt előtti éjszaka például még váltót kellett cserélni rajta. Mint nem sokkal később kiderült, minden igyekezetük ellenére a több mint kilencezer kilométeres, tengerparti, illetve homok- és kősivatagos szakaszokkal is tarkított út megtételére nem ez a gép volt a legszerencsésebb választás.
– A Bamakón semmi sem biztos. Az elején elindulsz, a végén pedig, tizenvalahány nap múlva várnak a befutóra. Arról szól az egész, hogy oldd meg magadnak, szerezz barátokat, próbálj segítséget kérni, ha valamivel nem boldogulsz, tök mindegy, hogy hogyan, de juss el A-ból B-be – foglalta össze Gaál Roland.
A nem mindennapi kalandra vállalkozó páros elárulta, hogy mindjárt ennek szellemében kezdődött számukra a verseny: a 2002-es évjáratú, 3000 köbcentis autó a rajtot követően hatvan kilométerig bírta, így lényegében nemhogy Európát, de Pest megyét sem sikerült elhagyniuk zökkenőmentesen. Már az M7-es táci lehajtójánál elő kellett venni az újonnan vásárolt elakadásjelző háromszöget, miután a Range Rover kiírt egy hibaüzenetet, majd nemes egyszerűséggel leáll. Egy környékbeli fiatalember sietett a segítségükre, aki – miután felocsúdott döbbenetéből, hogy Bamakó nem egy baranyai falu, hanem egy afrikai város – hitetlenkedve intett búcsút a fiúknak. Kellő óvatossággal kezelve a Range Rovert végül mégiscsak kijutottak az országból, és keresztül szelték Európát.
Érdekes és fontos megálló volt számukra a jacht- és vitorláskikötője mellett a csendőrségéről is híres Saint-Tropez. A francia kisvárost – melyet Louis de Funès filmjei tettek világszerte ismertté – egy korábbi, szintén a United Consulthoz kötődő sztori miatt keresték fel, a rally során pedig így a legendás komikus szellemét is megidézhették néhány percre. Az út Franciaországból Spanyolországba vezetett. Valenciában érte őket az éjszaka, ahol úgy döntöttek, hogy egy mélygarázsban térnek nyugovóra. A másnap reggel kalandosan indult: kiderült ugyanis, hogy bár az autó simán befért a bejáraton, a kijárat jóval alacsonyabb, így a Range Rover bizony nem jut ki szokványos módon a föld alatti parkolóból. Sokan csodálkoztak rá a magyar párosra és nézték bolondnak őket, amikor a terepjáróval végigtolattak a mélygarázson és rükvercben távoztak a bejáraton át.
Spanyolországot egy utolsó, kiadós európai szakasz után komppal hagyták el, Marokkóban pedig már egy egészen más világ és persze más terepviszonyok fogadták őket. Ez a nap viszont kiválóan alkalmas volt arra, hogy a résztvevő magyarok jobban megismerjék egymást, kicsit összecsiszolódjanak a rázósabb szakaszok előtt.
Mielőtt megkezdték volna az igazi, homok- és kősivatagokkal, dűnékkel, elakadásokkal és kisebb-nagyobb technikai problémákkal tarkított afrikai kalandot, Roland és Ádám este még ellátogatott egy másik filmtörténeti klasszikus, a Casablanca egyik kultikus helyszínére. Az elegáns Rick's Caféba a zárás előtt épphogy csak sikerült beesniük egy kávéra és egy sörre. Az út Marokkó után Mauritánián, Szenegálon és Guineán át vezetett Sierra Leone fővárosába, ahol egy stadionban maga az ország elnöke várta a befutókat.
Nem sokon múlt egyébként, hogy a távot teljesítők között ne legyenek ott barátaink. A navigáció ugyanis bevitte őket a szombati piac kellős közepébe, ahol nyolcszáz métert másfél óra alatt sikerült megtenniük, miközben az afrikaiak ütötték-verték az autójukat. Valóságos lincshangulat alakult ki, amikor az úttestre kiterített portékákat kellett méterről méterre kerülgetniük. Bár voltak veszélyes, valóban fizikai kihívást jelentő útszakaszok, a fiúk beszámolója szerint ez volt az egyetlen rész a kilencezer kilométeres túra során, ahol valóban veszélybe került a testi épségük.
Mindezek ellenére a rally happy enddel zárult, és nem csupán a táv teljesítése, valamint a megannyi közösen megélt kaland miatt, hanem azért is, mert örök emlékként marad meg bennük, hogy milyen örömmel fogadták őket abban az iskolában, ahol az ajándékként vitt vitaminkészítményeket kiosztották a gyerekeknek.
– Az életem egyik legnagyobb élménye volt. Két év múlva visszamegyünk, és nagyon boldogok lennénk, ha más UC-s csapat is velünk tartana – zárta Gaál Roland.