united consult
CRM Solutions
big data
software development
Quality Engineering
cybersecurity

Amikor minden megawatt számít, az ügyféladatok kincset érnek

Idén nyáron a hőmérő, a rendszerterhelési görbe és a dunai vízmérce ugyanazt jelezte: a hazai energiarendszer mozgástere kritikus heteket él, illetve élt meg. Amennyire összetett a probléma, annyira komplex a megoldás felé vezető út, melyen az állami szerveknek, a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak együtt kell végigmenni. Egy összehangolt, naprakész adatokon alapuló ügyfélszolgálati rendszer sokat segíthet ebben.

A HungaroMet adatai szerint az idei június a második legmelegebb június volt 1901 óta, miközben a csapadék mennyisége 45 százalékkal elmaradt az éghajlati normáltól. Július sem hozott érdemi fordulatot: szintén a HungaroMet mérései azt mutatták, hogy mindössze 19,8 milliméter csapadék hullott, ami 73 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Ez már nem egy egyszerű időjárási hír, amit az esti tévéhíradókban láthat a lakosság. Ez már a hazai energiarendszer történelmi jelentőségű eseménye.

A hőség két oldalról szorított idén

A klímaberendezések kánikula miatti fokozott használata látványosan növelte az áramigényt. A MAVIR adatait ismertető Portfolio-cikk szerint június 29-én például 7488 MW-on tetőzött a rendszerterhelés. Ez 452 MW-tal haladta meg a korábbi nyári rekordot.

Miközben a fogyasztás egyre emelkedett, a termelési oldalon folyamatosan szűkült a mozgástér. Az MVM Paksi Atomerőmű július 28-i közleménye szerint a Duna paksi vízállása ekkor -112 centiméter volt. Az 1. blokk teljesítményét 254 MW-tal, a 3. blokkét további 237 MW-tal csökkentették. Augusztus 1-jén az alacsony vízállás miatt az 1. blokk még működő turbinagenerátorát is leállították. Az erőmű mindeközben hangsúlyozta: a biztonságos üzemállapot fenntartása és a környezetvédelmi előírások betartása elsődleges. Ugyanaz a hőség növelhette meg tehát a fogyasztást, ami közben drasztikus mértékben korlátozta az energiatermelést.

Az általános felhívástól a célzott tájékoztatásig

A kialakult helyzet miatt a kormány augusztus 1-jei tájékoztatásában arra kérte a fogyasztókat, hogy a kritikus, 17 és 22 óra közötti időszakban mérsékeljék áramfelhasználásukat. Az ilyen széles körű felhívások rendkívüli helyzetben gyors és egyértelmű iránymutatást adnak. A válsághelyzet hatékony kezelését segíthetné, ha az energiaszolgáltatók ezt az ügyféladatokra épülő, célzott tájékoztatással egészítenék ki. Ezekben az üzenetekben figyelembe vehetnék például, hogy az egyes fogyasztói csoportok mikor és milyen módon képesek változtatni a saját energiafelhasználásukon.

Itt válik fontossá a jó minőségű ügyféladat, melyekről az elmúlt hónapokban többször írtak már szakértőink is. Egy mérési, számlázási és ügykezelési rendszerekkel összekapcsolt CRM alapján láthatóvá válhat, melyik ügyfél rendelkezik elektromosautó-töltővel, napelemmel vagy energiatárolóval, illetve mely vállalatok tudják átütemezni energiaigényes folyamataikat. Ilyen információk birtokában az általános tájékoztatást konkrét tanácsokkal, releváns ajánlatokkal és az adott fogyasztói csoporthoz igazított értesítésekkel lehet kiegészíteni.

A terepen sokszor a percek is számítanak

Egy, a mostanihoz hasonló, kiélezett energiarendszeri helyzet több hibabejelentést, ellenőrzést és terepi feladatot is jelenthet a szolgáltatóknak. A hibaelhárításokért és az operatív működésért felelős csoportok számára ilyenkor különösen nagy problémát jelent, ha a különböző típusú ügyféladatok több rendszerben vagy több táblázatban keresendők.

A digitális munkalapok, az automatikus priorizálás, az intelligens feladatkiosztás és a valós idejű nyomon követés segítik az összehangolt, hatékony működést. Közös ügyfélképet adhat a diszpécsereknek, a helyszíni szakembereknek vagy éppen az alvállalkozóknak. A bejelentésből gyorsabban lesz intézkedés, az ügyfél pedig pontosabb tájékoztatást kap.

Új energiamix, komplexebb ügyféladatok

Az energetikai alkalmazkodás elkerülhetetlen: lakossági napelemekből és ipari méretű napelemparkokból már most is sok van hazánkban, a mostani krízishelyzet miatti lépések pedig már középtávon is a termelési szerkezet további átalakítását hozhatják magukkal. A kormány augusztusban társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete 2026. augusztus 31-ig legalább 700 MW szélerőművi hálózati csatlakozási teljesítmény meghirdetésével számol. A tervezet szerint 2027 és 2030 között – az első kiírással együtt – összesen legalább 4000 MW ilyen csatlakozási teljesítményt hirdetnének meg. Mindez jól mutatja a termelési szerkezet bővítésének és diverzifikálásának irányát.

A sokszínűbb energiamix több piaci szereplőt, új szolgáltatásokat és összetettebb ügyfélutakat hozhat. Ezek átlátható kezeléséhez természetesen az ügyféladatok, a szerződések, a bejelentések és a helyszíni feladatok összehangolására is szükség lesz. Az energiát persze a jövőben sem a CRM irányítja. Abban viszont meghatározó szerepe lehet, hogy a megfelelő információ időben eljusson az ügyfélhez, az ügyfélszolgálathoz és a terepi szakemberhez. Fokozott terhelés idején ez a gyorsaság és pontosság nagyban segítheti a krízishelyzetek megelőzését, illetve gyors megoldását.

Ha további részletek érdekelnek az energiapiaci szereplők hatékony működését szolgáló, egységes CRM-megoldásokról, keresd a United Consult szakértő csapatát az elérhetőségeink bármelyikén!