Az IT-szektor munkaerő-piaci problémái mindenki számára ismertek, a szakemberhiány mögött álló okok azonban talán kevésbé. A probléma háttere rendkívül komplex, miként a fennálló gondok megoldása is igen összetett feladatnak tűnik. A tisztánlátás érdekében a saját tapasztalataink mentén kicsit körbejárjuk a témát, és – felelős IT-vállalatként – felvázoltunk egy olyan kiutat, mely talán a jövőt jelentheti a hazai cégek egyre fokozódó szakember-igényeinek kielégítésére.
A munkaerőpiac jelentős keresleti dominanciát mutat évek óta. Sokat emlegetett, már-már unalomig ismételt iparági becslés, hogy tízezrek hiányoznak a hazai IT-szektorból. Jelenleg (2022 augusztusában) csak a Profession.hu-n keresztül – mely egyébként nem csupán a toborzásban, hanem Salesforce-ügyfélként is az UC partnere – több mint kétezer-kétszáz különböző IT-pozícióba keresnek a cégek megfelelően képzett szakembert. Hiába bővül hazánkban is évről évre az IT-képzések kínálata, az oktatási rendszer mennyiségi értelemben gyakorlatilag képtelen lépést tartani a piaci igényekkel.
Az egyébként is elképesztő ütemben fejlődő tech-szektort is meglepte az a digitális cunami, melyet 2020-tól kezdődően a koronavírus-járvány gerjesztett világszerte. Bár a kezdeti nehézségek ellenére az iparág meglehetősen jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, a robbanásszerűen növekvő kereslet alaposan próbára tette az IT-szolgáltatók – projektmenedzserek, fejlesztők, tesztelők, üzemeltetők stb. – teljesítőképességét. A munka egyre több lett, a szakemberek száma azonban nem mutat érdemi változást hazánkban, így a megrendelők egyre hosszabb várakozási idővel és nagyobb költségekkel kénytelenek számolni egy-egy feladat kapcsán.
A nem túl rózsás helyzetet csak tovább súlyosbítja az év elején kirobbant orosz-ukrán háború, ami több ponton is érezteti kedvezőtlen hatásait az IT-szektorban. Egyrészt eltűntek az európai és tengerentúli munkaerőpiacokról a két ország szakemberei, akiket a megrendelő egyebek mellett magyar IT-sokkal próbálnak meg pótolni; másrészt pedig a háború közelsége a kiberbiztonsági fejlesztéseket illetően jelentősen fokozta a magyar cégek igényeit, melyek így újabb extra teherként jelennek meg a piac keresleti oldalán.
A kedvezőtlen devizaárfolyamok és az aktuális adózási változások is negatívan hatnak a munkaerő-kínálatra a hazai IT-szektorban. A magyar cégeknek dolgozó, fizetésüket forintban kapó munkavállalók közül ugyanis egyre többen állnak nemzetközi freelancer-nek, hogy inkább euróért vagy dollárért vállaljanak távmunkát különböző nyugat-európai vagy tengerentúli cégeknek. Ők rövid távon kétségtelenül jelentős anyagi előnyökhöz jutnak, hosszabb távon azonban komoly hátrányokkal kell számolniuk a tisztázatlan foglalkoztatási, egészség- és nyugdíjbiztosítási jogviszony miatt. Persze a szerződéses szabadúszók nem csak külföldi megbízóknak, hanem hazai ügyfeleknek is dolgoznak, sőt mi több, igen sok magyar cég preferálta eddig, hogy alkalmazotti státuszú szakemberek helyett inkább kisadózó IT-vállalkozók végezzenek nekik rendszeres munkát.
Mind a cégek, mind a vállalkozók helyzetét drasztikusan megváltoztatta az egyik napról a másikra átalakított kata-törvény. Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) a közelmúltban úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy „Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány (…) az egyszerűsített adózás lehetőségének szűkítése pedig a digitális munkaerő elvándorlását okozza”. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ha azonnal mégsem tűnnek el ezek a szakemberek, úgy kénytelenek lesznek megemelni a vállalkozói díjaikat, melyeket megbízóik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak majd kifizetni.
Egyre jobban látszik, hogy az IT-világ számos területén a projektalapú megbízások, illetve a munkaerő-kölcsönzés hozhatnak megoldást a munkaerőhiány és az állandósuló fluktuáció leküzdésére. Mindez azt jelenti, hogy a cégek és intézmények nem terhelik le saját menedzsment- és HR-erőforrásaikat az adott pozíciót csupán amolyan ugródeszkának vagy átmeneti állapotnak tekintő, egymást váltó alkalmazottakkal vagy bújtatott foglalkoztatottakkal, hanem inkább egy-egy konkrét feladatra szerződtetnek vagy kicsit hosszabb távra kölcsönöznek szakembereket, a munka végeztével pedig el is köszönnek egymástól. Persze ha szükséges – kölcsönös elégedettség esetén –, az adott szakértő újabb és újabb projektek kapcsán visszajárhat a céghez, így nem kell elölről kezdeni az „ismerkedést” sem a megbízóval, sem a munkakörnyezettel, sem a feladat üzleti vagy IT-szakmai céljaival, hátterével.
E megoldáshoz hatékony és legális kereteket ad, ha a cégek hivatalos munkaerő-kölcsönzőn, például az UC Hire Lab-en keresztül kérnek segítséget egy-egy projekt megvalósításához. Míg az alkalmazottak általában csupán egy adott részterületen rendelkeznek releváns tudással és tapasztalattal, a kölcsönzőktől mindig a konkrét feladatra szabottan kérhet szakértő segítséget a megrendelő. A United Consult és az UC Hire Lab esetében például igen széles a szolgáltatások köre: a szoftverfejlesztéstől és -teszteléstől kezdve a projektmenedzsmenten és az üzemeltetésen át a big data- és a kiberbiztonsági megoldásokig számtalan feladatra biztosítunk megfelelően képzett, senior kompetenciákkal bíró munkaerőt partnereink számára.
A kölcsönzés nem csupán IT-szakmai szempontból jó választás a cégeknek, hanem egyéb előnyökkel is jár. Az iparágat jellemző munkaerő-hiányos időszakban nagy terhet vesz le a megbízók válláról, hogy nem kell a toborzással (hirdetéssel, interjúztatással stb.) foglalkozniuk, a hr mentesül az adminisztratív feladatok alól, az új dolgozót nem kell betanítani, illetve az új alkalmazottak munkába állásakor szükséges teendők (orvosi vizsgálat, tűzvédelmi oktatás stb.) sem jelentenek kötelező plusz feladatot a cég számára.
Az UC Hire Lab keretében úgynevezett site manageri rendszert is működtetünk munkatársaink szakmai és szociális támogatására. Mindez azt jelenti, hogy kollégáink kezét nem engedjük el a munkába állás, azaz a kikölcsönzés napján, hanem folyamatosan segítséget biztosítunk számukra, hogy még hatékonyabban fókuszálhassanak az ügyféligényekre. A kölcsönzési rendszer hatékonyságát növeli az is, hogy munkatársaink szakmai kompetenciáit belső képzések keretében – sokszor projektspecifikusan – folyamatosan fejlesztjük. A kölcsönzött munkaerő beilleszkedését onboarding támogatással is segítjük: kollégáinkat részletes információkkal látjuk el az ügyfél szervezeti felépítésével, munkahelyi kultúrájával, belső kommunikációs eszközeivel és szabályaival, valamint a releváns munkafolyamatokkal és módszerekkel kapcsolatban.
Összességében elmondható tehát, hogy a kölcsönzés révén olyan felkészült szakembert kap a megrendelő, akivel gyakorlatilag semmi teendője nincs a munkába állás előtt, mégis az első perctől kezdve hatékonyan képes támogatni a cég terveinek megvalósulását. Mindezt ráadásul rendkívül egyszerűen, felesleges adminisztratív terhektől mentesen, legális keretek között, a kiadásokat optimalizálva teheti meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban is egyre többen ismerik fel a munkaerő-kölcsönzésben rejlő lehetőségeket, melyek az előbbiek okán nyilvánvaló – időben és pénzben is mérhető – versenyelőnyt jelentenek a megrendelő cégek számára napjaink csúcsra járatott IT-piacán.
UC Hire Lab Munkaerő-kölcsönzői nyilvántartási szám: PEM/01/016041-1/2021-1229
https://uchirelab.hu/
info@uchirelab.hu
+36 1 999 0660